Szüléstörténetek

Miért jó egymás szüléstörténeteit olvasni, hallani arról, ahogy egy ismeretlen nő életet adott gyermekének, arról, hogy milyen félelmei, fájdalmai, örömteli pillanatai voltak? Bátorító, lélekemelő történeteket ismerhet meg a szülésre készülődő kismama, amiből erőt meríthet, és persze olvashat szomorú eseteket, ahol valami (nagyon) máshogy történt, mint ahogy azt a mama vagy az apa szerette volna – ezek tanulságával pedig felvértezheti magát.

A legtöbb ősi társadalomban segítették a várandós kismamát a szülésre való testi és lelki felkészülésben. Ez leggyakrabban pont úgy zajlott, hogy idősebb nőrokonok meséik, elbeszéléseik által avatták be nőisége teljét elérő fiatalabb húgukat a szülés és születés rejtelmeibe. Nem egészen egy évszázada ez még természetesnek számított: a szűkebb vagy tágabb család nőtagjai (anyák, nővérek, nagyanyák, unokatestvérek) a szülés környéki időszakban teljes énjükkel és támogatásukkal, szeretetükkel, tanácsaikkal, tapasztalataikkal voltak jelen, és átsegítették az anyukát új életfeladatának első időszakán. Ha ez a fajta élményátadás-átadódás ma már ritkább is, az igény rá ugyanolyan nagy, ha nem nagyobb... Így most sokan szüléstörténeteket olvasunk.

Szeretettel várjuk Olvasóink levelét, akár szüléstörténetükről, akár az olvasott történetek kapcsán megfogalmazott benyomásaikról, érzéseikről.
  • 1
  • 1
  • 1
  • 1
  • 1
  • 1